A Neuropress terápiáról először barátnőmtől hallottam, ő kezdett el járni rá, babavárási gondok miatt.
Bevallom őszintén, akkor még nem igazán figyeltem ezt a módszert, saját magam elég racionalista személynek tartom magam, mindig jobban hittem a konkrét orvosi diagnózisokban, mint egyéb alternatív lehetőségekben.
Ekkor már egy ideje próbáltam én is teherbe esni, volt pár alap betegségem, de úgy gondoltam azok megfelelően kezelve vannak, előbb-utóbb sikerülni fog a vágyott áldott állapot nekem is.
Meglepően hamar, nagyjából hét hónap alatt terhes is lettem, aminek nagyon örültem, főleg, hogy ekkor már 38 éves múltam. Pajzsmirigy betegségem van (hashimoto) illetve vérzékeny is vagyok, így a hematológiai szakrendelésen is nyilvántartanak. Sajnos a terhesség hét hetes korban vetéléssel végződött, ezt követően kezdődtek meg a részletes vizsgálatok.

Bár a pajzsmirigy hormonjaim rendben voltak, végeztek egyéb vizsgálatokat, így pl.: NK ölősejt vizsgálatot az immunrendszerre, mely sajnos emelt aktivitást mutatott. A hematológia szintén talált két mutációt, ekkor derült ki, hogy a folsavat például nem tudom feldolgozni, mely értelemszerűen igen fontos a terhesség megtartás szempontjából.
Megállapításra került továbbá, hogy trombózis hajlamom is van, de a vérzékenység miatt nem javasolt vérhígító használata.
Eközben elkészültek az alap női hormon panelok is, ekkor kiderült, hogy az fsh értékem nagyjából 14 körül mozog- erre azt mondta az endokrinológus, hogy még a mesterséges megtermékenyítés is határeset így-, illetőleg az amh érték, mely a petefészek kimerülését jelzi nagyon alacsony, mindösszesen 0,3 volt. Ültem az eredmények birtokában és azon gondolkodtam, hogy mégis mit lehet itt még tenni, hova forduljak, mert, ahogy lenni szokott, akárhova mentem, mindig kiderült valami baj…

Teltek a hónapok, végeztek egy petevezeték átfújást, melynek eredménye szerencsére rendben volt. Ekkor az hangzott el, hogy adjunk még pár hónapot a dolognak, aztán jön az inszemináció, amibe már bele is törődtem.
Elkezdtem közben szedni elég sok féle vitamint és kiegészítőt, melyek elvileg segíthetnek javítani az értékeken. Ekkor már eltelt egy újabb év, és sajnos még mindig nem lettem terhes.
A barátnőm ismételten felhozta, hogy nincs vesztenivalóm, próbáljam meg a Neuropresst, utána olvastam és bejelentkeztem. Állapotfelmérés során Attila egész pontosan meghatározta, hogy milyen problémáim vannak, többek között, hogy rettentő szakaszosan alszok, és teljesen le vagyok merülve. A munkámból adódó feszültségeket egyértelműen jelezte a szervezetem, de azt nem vettem észre, így esetemben elsődleges volt, hogy azt kezelni tudjuk, minél jobban tudjak függetlenedni a nagymértékű stressztől.

Kaptam életvezetési tanácsokat, átalakítottuk az étrendem csökkentett glutén mentes étrendre, és heti kétszer elkezdtem járni a kezelésekre.
Leghamarabb azt vettem észre, hogy átaludtam az éjszakákat, és pihentebbé váltam. Ezt követően a szokásos vérvételeken meglepő módon elkezdett csökkenni a tsh hormon szintem, vagyis az eddig szedett nagy dózisú hormon csökkentésére volt szükség.
A kezelések az elején nagyon fájtak, volt, hogy mondtam is, ezt most hagyjuk abba…de szerencsére sosem engedték a kezelők, tartották bennem a lelket.

Idővel egyre jobban viseltem a kezeléseket is, a korábbi fáradékonyságom múlóban volt, egyre több energiám lett, és
valahogy a stresszt is máshogy kezeltem, nyugodtabbá váltam.
Szorgalmasan jártam így a heti két kezelésemre, és egyszer csak nagy hirtelen egy novemberi napon pozitív lett a terhességi tesztem, nagyjából hét hónapos kezelés után…El sem hittem a dolgot, hívtam a kontakt személyeket a Neuropress részéről, hogy most menjek, ne menjek, mit csináljak. Megerősítettek benne, hogy továbbra is járjak, Attila útmutatása szerint a 14-15. terhességi hétig mindenképp, közben próbáltam tartani az étrendemet is. Ezt követően szépen lassan abbahagytam a kezeléseket, és a korábbi étrendem egy része is visszavezetésre került.

Jelenleg 38. hetes terhes vagyok kislányommal, teljesen jó a közérzetem, igazából senki sem értette az orvosok és ismerősök közül, hogy sikerült ilyen zökkenőmentesen viselnem az elmúlt kilenc hónapot. Energiám még mindig sok van, nem vizesedek, nem fáj a derekam (korábban nagyon sokat fájt) , nem stresszelek, nyugodt vagyok.

Megjegyzem elmúltam negyven éves időközben, és egyáltalán nem érzem annak hátrányát, hogy idősebb vagyok, mint az átlag kismamák. Rendkívül hálás vagyok a Neuropress csapatának, akik tényleg sokat foglalkoztak a testem és lelkem rendbe tételével, és állhatatosan végig vezettek ezen az úton. Szavakkal nem is hiszem, hogy ezt meg lehet köszönni nekik, talán a mosolygós és boldog arcom elég lesz hozzá 🙂

Köszönettel: Szilágyi Tímea és a pocakban a kis Léna